Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

A(z) az MST hírarchívuma


Hírkategória: Összes hírkategória
  • Fókuszban az időablak, a még szorosabb együttműködésért
    2010.04.27.
    Az akut stroke ellátás sikeressége nagyban függ a stroke centrumok és a mentőszolgálat összehangolt munkájától. Éppen ezért a Magyar Stroke Társaság és az Országos Mentőszolgálat már több éve közösen tesznek azért, hogy a stroke-on átesett betegek minél előbb szakszerű segítséget kapjanak. Április 27-én a trombolízist végző budapesti neurológiai osztályok és a mentőszolgálat képviselői kerekasztal beszélgetés során mondták el elképzeléseiket arról, hogy mit lehetne tenni a még hatékonyabb ellátás érdekében, különös tekintettel az időtényező jelentőségére. Ugyanakkor az ellátórendszerrel kapcsolatos kérdések is terítékre kerültek.

    A megbeszélésen részt vevő szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a stroke ellátása során előforduló időveszteségnek számos oka lehet: egyrészt a beteg nagyon sokszor nem ismeri fel a betegséget, vagy ha felismeri, akkor a mentőszolgálat értesítése helyett a családorvost hívja, a mentők nem minden esetben értesítik előre a stroke-osztályt a beteg érkezéséről, az osztály pedig nem értesíti a CT vizsgálót és a labort a szükséges vizsgálatokra való felkészüléshez.

    Az időveszteség minimalizálása azért jelentős, mert a szélütés hatékony kezeléseként alkalmazott rtPA-val történő trombolízis elvégzésére a tünetek jelentkezését követően csupán 3 óra áll a neurológusok rendelkezésére, így az időablak rövidsége miatt a betegek tekintélyes része elesik a kezeléstől. Az eljárás alkalmazásának másik akadályát a finanszírozási keret adja, nem áll rendelkezésre elegendő forrás a jelenleginél nagyobb számú trombolízis elvégzésére, ezért a szakemberek ennek megváltoztatását is sürgető kérdésnek tartják.

    A kerekasztal beszélgetésen részt vevők a trombolízisek alacsony számával kapcsolatos elégedetlenségüknek is hangot adtak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint tavaly 527 ilyen eljárást végeztek országszerte, miközben kb. 45 ezer akut stroke-os beteg került kórházba ugyanezen időszak alatt. Mindez azt jelenti, hogy csupán a páciensek 1,5%-a részesülhetett a jelenleg ismert leghatékonyabb életmentő eljárásban. A szakemberek ezt az arányt 5% felett éreznék elfogadhatónak.

    Az alacsony lízisaránynak több oka is ismeretes. Egyik a lakosság tájékozatlansága, ezért nem ismerik fel a szélütés tüneteit, és még ha fel is ismerik, akkor is későn értesítik a mentőszolgálatot. Az is komoly gondot okozhat, ha a háziorvos nem a megfelelő intézménybe küldi tovább a betegét.

    A jelenlegi helyzet megoldását a neurológusok és a mentőszolgálat képviselői a hatékonyság növelésében látják, ennek eléréséhez pedig számos intézkedés megvalósítására volna szükség. A résztvevők úgy gondolják, hogy a trombolízist végző helyeken ügyeleti telefon bevezetése szükséges, amely révén egy intézményhez ugyanaz a telefonszám tartozna, így az ügyeletes orvos a mentőktől kapott hívás után még a beteg megérkezése előtt tudna gondoskodni a beteg megfelelő fogadásáról és a szükséges intézkedésekre történő felkészülésről .

    A beszélgetés során ezek mellett felmerült az is, hogy a mentőautóban történő vérvétel révén esetleg csökkenteni lehetne az időveszteséget, azonban a különböző intézmények eltérő felszereltsége és vizsgálati módszerei miatt ezt a megoldást nem találták célravezetőnek.

    Ezeken túl egy régiónként egységes stroke-adatlap megszerkesztésére is javaslatot tettek a szakemberek, amely tartalmazná a mentők számára a stroke gyors ellátásához kapcsolódó nélkülözhetetlen információkat. Így biztosítható lenne, hogy mindenki tisztában legyen az elvégzendő vizsgálatokkal, a szükséges beteg-információk megszerzésének és továbbításának módjával.

    A fentieken kívül a beszélgetés során azt is hangsúlyozták, hogy lehetőség szerint a trombolízisre jelölt beteget azonnal a CT-be kell szállítani. Ugyanakkor a vérvételnek még a CT vizsgálat előtt meg kell történnie, hogy mire a stroke-os beteg a CT-ből a neurológiai osztályra kerül, addigra a laborlelet már a szakorvosok rendelkezésére álljon.

    Ezekkel a változtatásokkal mind a neurológusok, mind a mentőszolgálat képviselői szerint javítható lenne a stroke-os beteget ellátó rendszer hatékonysága. Azonban véleményük szerint ezek a megoldások csak ajánlásként szolgálhatnak az ellátás javításában, a helyi viszonyokat mindenképpen figyelembe kell venni az intézkedések elrendelése és végrehajtása során, a helyi körülményekhez minden esetben igazodni kell.

Vissza